Az elmúlt napokban több cikk is megjelent a nemzetközi sajtóban arra vonatkozóan, hogy Észtország katonákat küldhet Ukrajnába. Az EU-tagország s vele együtt a NATO ezáltal belekeveredhet az orosz–ukrán háborúba. Tallinn tervei között szerepel, hogy nem harci tevékenységet átvéve kiváltsanak ukrán erőket, akik így a frontra mehetnek – írja a Magyarnemzet.hu.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Észtország vezetése arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek arra, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Mint a portál írja, az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány, nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat.
Martin Herem vezérkari főnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a témával kapcsolatban azóta nem zajlott komolyabb egyeztetés. Kiemelte, hogy a külföldi csapatok ukrajnai jelenléte a köztudatban a „semmit sem csinálni” és a „harcolni” között polarizálódott. Hozzátette, számos más módon is tudnának segíteni. Megemlítette az egészségügyi vagy a logisztikai feladatokat, de a légvédelmet is.
Herem megjegyzései azután hangzottak el, hogy Litvánia miniszterelnöke, Ingrida Šimonytė a Financial Timesnak azt mondta, kész litván csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy ott képezzék ki Kijev erőit.
Az FT azt írta, Šimonytė azt jósolta, hogy Oroszország eszkalációnak tekintheti a lépést, de hozzátette: „Ha csak az orosz válaszra gondolnánk, akkor nem küldhetnénk semmit.”
Egy észt törvényhozó, Marko Mihkelson (Reform Párt, Renew Europe), aki egyben az észt parlament külügyi bizottságának elnöke, az orosz nukleáris „zsarolásról” beszélt, s azt szorgalmazta, hogy külföldi csapatok menjenek Ukrajnába. Szerinte az európai nemzeteknek „el kell kezdeniük gondolkodni a »hajlandók« koalícióján”.
Mihkelson szerint az egész kezdődhetne a légvédelemmel, s példaként az Izraelt az iráni drón- és rakétatámadástól megvédő nemzetközi koalíciót hozta fel. Reményét fejezte ki, hogy országa egy ilyen koalíció tagja lenne. Mint fogalmazott: „tudják a kötelességüket”. Hangsúlyozta, ha nem küldenek csapatokat, akkor Észtország is frontvonallá válhat.
Jelenleg Oroszország összes katonai képessége Ukrajnában van – mondta, hozzátéve, hogy „döntő fontosságú”, hogy ott semmisítsék meg azokat. Hozzáfűzte, ha meglesz a „hajlandók koalíciója”, és ha Észtország a csatlakozás mellett dönt, Tallinnnak nem lesz semmilyen kifogása. – Mindannyian benne vagyunk – mondta Mihkelson, aki más szövetségeseiktől is elvárja, hogy „ugyanezt tegyék”.
Reméljük, hogy nem kell ezt tennünk – mondta –, de fel kell készülnünk.
Madis Roll, az észt köztársasági elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a téma kapcsán nem lehet rövid távon döntésre számítani. Mint megírtuk korábban, a végrehajtó hatalom jelenleg elemzi a lehetőségeket, és bár azt mondta, hogy Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy teljes NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.
Objektum doboz
A megbeszélések folyamatban vannak – mondta, s hozzátette: Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk. Nem szabad, hogy korlátozzuk a gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem tartja azt sem elképzelhetetlennek, hogy az ilyen lépést ellenző NATO-országok „az idő előrehaladtával” meggondolják magukat.
Az észt kormány számára ugyanakkor jelenleg a legsürgetőbb kérdés továbbra is Ukrajna nemzetközi támogatásának fenntartása és bővítése. A cél, hogy az ukránokat fegyverekkel, lőszerrel lássák el, s kiképzésüket biztosítsák. Oroszországot pedig továbbra is politikai és gazdasági elszigeteltségben kell tartani szerintük.
Hanno Pevkur reformpárti védelmi miniszter viszont azt mondta, hogy az ötlet, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, egyelőre még nem vezettet sehova sem Észtországban, sem az Európai Unióban. A tárcavezető szerint a legfontosabb feladat a lőszer Ukrajnába küldése és a katonák kiképzése más országokban, például Lengyelországban.
Az [észt kormány] nem tárgyalt az észt védelmi erők Ukrajnába küldéséről. Miközben Észtország sokrétű segítségnyújtása Ukrajnának folytatódik, a csapatok bevetése nincs napirenden – áll az észt külügyminisztérium közösségi médiában megjelent bejegyzésében.
Objektum doboz
A NATO erői egyébként Ukrajnában vannak Oroszország teljes körű offenzívája óta, ugyanis a szövetségesek védelmi attaséi is aktív katonák, és az észt vezérkari főnök is többször járt Ukrajnában. A témában megjelenő cikkek idézik George P. Kentet, az Egyesült Államok észtországi nagykövetét is. A diplomata rámutatott a Breaking Defense-nek, hogy a Biden-kormányzat jelentős segélycsomagokkal segíti Ukrajnát, de határozottan elkötelezte magát, hogy nem küld Ukrajnába amerikai katonákat.
