Mindezt azért, mert ezek a mobil reaktorok a mesterséges szigeteken lévő katonai bázisokat látnák el energiával, és ez messzemenő következményekkel járhat a regionális stabilitásra és a környezetbiztonságra nézve.
A legfrissebb jelentések szerint Kína úszó atomreaktorok telepítését úgy tekintik, mint az állam katonai képességeinek megerősítésére tett kísérletet a még mindig vitatott Dél-kínai-tengeren.
Ez a régió, amelyre Kína folyamatosan különleges igényeket támaszt, jelenleg a szomszédos országokkal – többek között a Fülöp-szigetekkel, Vietnammal, Malajziával és Bruneivel – folytatott területi viták színtere. Ezért is merültek fel olyan aggodalmak, hogy az úszó atomreaktorok felállítása „tovább erősítheti Kína jogellenes területi követeléseit” és destabilizálhatja a régiót.
A geopolitikai következményeken túlmenően az atomenergia bevezetése egy ilyen környezeti szempontból érzékeny területen jelentős környezetvédelmi aggályokat vet fel. A Dél-kínai-tenger kulcsfontosságú része a tengeri ökoszisztéma, és az esetleges nukleáris balesetek komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre. Ezenkívül jelenleg nincsenek az úszó atomreaktorok biztonságára vonatkozó nemzetközi szabványok, ami megnehezíti e létesítmények felügyeletét és irányítását. Ez olyannyira problematikus, hogy még kínai akadémikusok és környezetvédelmi szakértők is aggodalmukat fejezték ki ezekkel a tervekkel kapcsolatban, és szabályozási kísérletek szükségességét sürgették.
Ha már egyszerűen „hajókon lévő atomerőművekről” beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy Oroszország is úgy döntött, hogy erőfeszítéseket tesz ilyen létesítmények létrehozására. Ez az erőfeszítés egyrészt azért történt, hogy ilyen erőműveket adjon el más országoknak, és egyenesen a tengerpartokra szállítsa őket, másrészt azért, hogy támogassa saját, a fő áramforrásoktól távol eső településeit. Erre példa az Akademik Lomonoszov hajó, amely 2018 óta szolgáltat áramot Pewek városának, ahol állandóra kikötött.
Ez a fajta létesítmény tehát nem forradalmi és nem is teljesen új, de úgy tűnik, hogy a kínai kezdeményezést gyakorlati katonai igények vezérlik, többek között a radarok és az elfogó képességek működtetése az ellenőrzött szigeteken, ahol a megbízható áramforrás fenntartása kulcsfontosságú kihívást jelent. A mai napig Kína állítólag összesen két, egyenként 60 megawatt kapacitású atomreaktor prototípusát fejlesztette ki, és jelenleg a Bohay-tengeren zajlanak a kísérletek.
