A felnőtt emberi szervezetben átlagosan 4000 mg vas van, ennek a negyede a májban, raktározott formában található. A szervezet folyamatosan veszít is vasat, és mivel nem tudja azt előállítani, bevitelét táplálékkal kell fedezni.
A vas a vérben lévő hemoglobin alkotóeleme. A hemoglobin szállítja az oxigént a sejtekhez, amely azok működéséhez elengedhetetlen. Szintén vasat tartalmaz az izomsejtekben az oxigént tároló myoglobin. A szervezetben jelen lévő vas másik része fehérjék és enzimek alkotóelemeként az anyagcsere-folyamatokban játszik fontos szerepet.
A vashiány tünetei, következményei
A vashiány jelei nem egyértelműek, és más állapotok vagy betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket.
Vashiányra utalhat:
· fáradtság, gyengeség;
· memória- és koncentrációs zavarok;
· szédülés;
· csökkenő teljesítmény;
· nagyobb hajlam a fertőzésekre;
· az állóképesség romlása;
· gyermekeknél viselkedési zavarok;
· csökkent szexuális késztetés.
A vashiány következményei többféle területet érinthetnek.
Kialakulhat:
· vérszegénység;
· csökkent immunműködés;
· várandósság idején koraszülés;
· csecsemőknél a fejlődés zavarai.
A vashiányos vérszegénység enyhe esetekben nem jár nagyobb veszéllyel, de tartós,kezeletlen állapotban szívelégtelenséget, szívmegnagyobbodást, szívritmuszavarokat okozhat.
A vas túladagolásának tünetei, következményei
A vas túl magas szintje szintén káros az egészségre, bár ez ritkán fordul elő, mivel a szervezet korlátozza a táplálékból való felszívódást, így általában megakadályozza a túl magas szint kialakulását.
A vas túl magas szintjének tünetei:
· székrekedés;
· hányás, émelygés;
· diszkomfortérzés a gyomorban;
· hasfájás.
A túladagolás leginkább akkor fordul elő, amikor valaki táplálékkiegészítőkkel túl sok vasat visz be. A másik ok az örökletes hemokromatózis (túl sok vas felhalmozódása a szervezetben).
A vas forrásai
A különböző táplálékok a vasat különböző formában tartalmazzák. Állati eredetű élelmiszerekkel a jobban felszívódó ún. hem vas vihető be, a növényi források a kevésbé jó hatásfokkal beépülő nem hem vasat tartalmazzák. Éppen ezért az állati eredetű élelmiszereket kerülőknek figyelniük kell arra, hogy nagyobb mennyiségben fogyasszák a vasat tartalmazó növényi alapanyagokat.
A legjobb vasforrások:
· vörös húsok;
· sötétzöld leveles zöldségek;
· szárított, aszalt gyümölcsök
· bab, borsó.
A vas felszívódását a C-vitamin segíti, ezért érdemes a vastartalmú ételeket magasabb C-vitamin-tartalmú alapanyagokkal egyszerre fogyasztani.
A vas napi ajánlott beviteli szintje
A napi ajánlott vasbevitel a nemtől és az életkortól is függ. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek, idősek és várandósok esetében fokozott a vasszükséglet:
· férfiak és menopauzán átesett nők esetében napi 12 mg;
· menstruáló nők esetén napi 20 mg;
· várandósság idején napi 30 mg.
A vashiány vérvizsgálattal igazolható. Kezelése a vas pótlásával megoldható, de ez viszonylag hosszú ideig, akár hónapokig is eltarthat, mivel a vasraktárakat is fel kell tölteni.
Megnövekedett igény a következő állapotokban léphet fel:
· várandósság és szoptatás idején, mivel az anya szervezete az átlagosnál több vörösvértestet állít elő;
· menstruáló nőknél, különösen azoknál, akiknél erőteljes vérzéssel jár a ciklus;
· gyermekeknél, mivel nekik a növekedés miatt több vasra van szükségük;
· időseknél, mivel náluk gyakoribbak a táplálkozási zavarok és a krónikus gyulladásos betegségek;
· vegetáriánusoknál és vegánoknál, mivel ők a vas növényi, nehezebben felszívódó formáját viszik csak be táplálékkal;
· nagyobb vérveszteség esetén.
Fokozott lehet a vasigény olyan betegségben szenvedőknél is, amely tápanyag-felszívódási zavarokat okoz (pl. Crohn-betegség, cöliákia) vagy étkezési zavarok esetén (pl. anorexia).
A dialíziskezelést kapó betegeknél szintén megnő a vasigény, mivel a veseelégtelenség csökkenti annak a hormonnak a termelődését, amely a szervezetet a vörösvértestek előállítására ösztönzi.
