Czuppon Réka
2024. március 30. szombat. 10:55
Jézus halála majd feltámadása után több évszázadig az egyház tiltotta az ábrázolását. A 325-ben tartott niceai zsinaton tisztázták, hogy Krisztusban az isteni és az emberi természet is megmutatkozik, ami teológiai alapot teremtett arra, hogy képeken is ábrázolhassák. Több mint kétszáz év múlva I. Gergely pápa (540-604) ismerte fel, hogy a művészi ábrázolás segédeszköz, amely szerinte alacsonyabb fokon áll, mint az írás, de alkalmas arra, hogy az írástudatlanok okulására szolgáljon.
Azóta sok százezer műalkotás született a Megváltóról, amelyek közül az egyik legismertebb Michelangelo 1499-ben készített szobra, a Pietá (fájdalmas anya), amelyen Szűz Mária a keresztről levett Jézust gyászolja. A szobor a római Szent Péter-bazilika egyik oldalkápolnájában látható.
A Golgota, Jézus keresztre feszítése a magyar képzőművészetben a XVI. Század elején jelent meg. Az anoim M S mestere Kálvária című festménye európai szinten remekmű. Ezen a képen a festő nem jeleníti meg részletesen a borzalmas bántalmazások véres nyomait Jézus testén, hanem az arcán mutatja meg a szenvedést, amelyet átélt. Ezzel is kiemelve a lelki gyötrelmek jelentőségét szemben a testi fájdalmakkal.
M S mester 15010 körül festett Kálváriája
Fotó: Wikipedia/hung-art.hu
A világhírű magyar festőművész, Munkácsy Mihály Jézus szenvedéstörténet három alkotásban örökítette meg. A trilógia festményei közül a bibliai történések sorrendjében az első a Jézus Pilátus előtt, melyet 1881-ben fejezett be a festőművész. A sorozat második darabja, az Ecco Homo, ez 1896-ban, míg a harmadik festmény, a Golgota, 1884-ben készült el. A három festményt sokáig senki sem láthatta együtt, még maga a művész sem. A Krisztus-trilógia együttes kiállításra 31 éve látható a debreceni Déri Múzeumban.
A Golgota című olajfestmény Jézus halálának pillanatát örökíti meg. Ahogy más alkotásain, itt is a fény-árnyék kontraszt segítségével emeli ki a lényeges pontokat, ez esetben magát Jézust. A mű további szereplői a síró asszonyok és a szemlélők, akiken különböző érzelmek fedezhetőek fel, például a csodálkozás, vagy félelem. A realitásra való törekvésének egyik bizonyítéka az a fotó, amelyen a festő saját magát kötéllel rögzíttette a keresztre, hogy a test izmainak mozgását a leghitelesebben tudja visszaadni. A Golgota hatalmas sikert aratott, a budapesti kiállításán 1885-ben egy hónap alatt 92 ezren látták a Műcsarnokban.
Munkácsy Mihály Golgota című monumentális festménye a debreceni Déri Múzeumban látható
Fotó: Wikipédia/hung-art.hu
A magyar alkotók közül sokan mások is megfestették Jézus kereszthalát. Gulácsy Lajos, aki a félelmetes jövőt jelenítette meg a Golgotát ábrázoló képén. Berény Róbert Krisztus a kereszten című festménye pedig a Jézusba való kapaszkodást festette meg elég szemléletesen. Feszty Árpád hármas képe pedig különböző részeit mutatja be Jézus Krisztus halálának. Egyik közülük a Krisztus temetése című kép, amely már kevésbé szemlélteti a golgotai hátteret.
A zeneszerzőket is megihlette Krisztus szenvedéstörténete, az alkotások közül az egyik leghíresebb Johann Sebastian Bach Máté-passiója. A műben a zene által szembesülhetünk emberi gyarlóságunkkal, bukásainkkal, hiszen a dallamok azt a történést kívánják megjeleníteni, amikor Péter apostol egymás után háromszor tagadja meg Jézust. Azt gondolhatjuk, hogy ennél nincsen lejjebb, és erre a tettre nincs is bocsánat, de aztán a zene megmutatja az irgalomért könyörgést, majd a felemelkedést, a megbocsátást.
Bach másik híres alkotása a János-passió, amely az egyik legszomorúbb énekkari tétele, amely a gyászról, a fájdalomról szól.
A magyar származású Liszt Ferenc keresztút stációit mutatja be 15 tételben, s amelíben a múlt és jelen, ég és föld ér össze ebben a zenés szenvedéstörténetben.
A filmművészetben is sokan feldolgozták Jézus életét, s így kereszthalált. Többen példul nagypénteken megnézik Mel Gibson 2004-ben bemutatott A passió című filmjét, hogy valóban át tudják érezni Jézus szevedésének, az embereket megváltó halálának jelentőségét. Akik kevésbé megrázó alkotást kedvelik, azok Franco Zeffirelli A názáreti Jézus című filmjét (1977) nézve csodálhatják meg Jézus földi életét és halálát. A témában még méltán híres alkotás William Wyler 1959-ben bemutatott Ben Hurja, amely 11 Oscar-díjat nyert, amely 38 évig tartotta a nézettségi rekordot döntött.
Az 1973-ban bemutatott Jézus Krisztus szupersztár amerikai musicalfilm Andrew Webber azonos című rockoperájának adaptációja. A fiatalok körében hatalmas sikert aratott film Jézus életének utolsó pár napját mutatja be, modern látványvilág és képi eszközök segítségével, s Judás tragikus alakjára összpontosítva.
Az elmúlt századokban született festmények, szobrok, zeneművek és filmek bizonyítják I. Gergely pápa meglátást, amely szerint a művészi alkotások segíthetik megérteni Jézus szenvedéstörténetét, s még az írástudók okulását is szolgálja.
