Az eredmények igazán lenyűgözőek, hiszen az elvégzett ásatások során arra is fény derült, hogy mit ettek a lakosok, vagy milyen eszközöket használtak a mindennapokban. A lelőhelyet, bár 1999 óta ismeri a tudomány, csak 2015-ben kezdték el megfelelően vizsgálni.
Az ezután szervezett ásatások egyre jobb és jobb eredményeket hoztak. A régészek többek között textiltöredékeket, szerszámokat és edényeket találtak. E leletek elemzései értékes információkat szolgáltatnak a bronzkorban Angliában élő emberek életéről.
Melyek voltak a kutatás pontos eredményei? Elsősorban négy nagy, kör alakú ház maradványait találták meg. Ezek fából készültek, és nádfedelesek voltak, a datálás pedig akár 3000 évvel ezelőtti időszakra is utalhat. Úgy tűnik, hogy a területen lévő kis folyó felett a lakóházak – rönkökre állítva – valamivel a medre fölött helyezkedtek el.
A területen akár tíz ilyen ház is állhatott, bár nyilván nem mindegyik maradt fenn. Sajnos maga a település sem maradt fenn sokáig. A régészek szerint alig egy évvel az építése után pusztult el. Paradox módon a sáros környezet olyan körülményeket biztosított, amelyekben a faelemek jól megmaradtak.
Ennek köszönhetően a helyszínt több ezer évvel később vizsgáló tudósok igazi időkapszulára bukkantak. A kutatócsoport tagjai a feltárt edényekben talált minták alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi lakosok zabkását, gabonát, mézet vagy marhahúsból, birkahúsból és halból készült ételeket fogyasztottak.
Az ásatás külön szempontja volt az eszközök vizsgálata. A régészek sarlókra, borotvákra, sőt egy kétrészes, nyéllel és cserélhető alkatrészekkel ellátott fejszére is bukkantak. A talált ruházat lenyűgöző, Európában gyártott, kiváló minőségű szövetekből készült, ezeket gyöngyök díszítették, amelyeket talán nyakláncként viseltek. Nem világos, hogy honnan kerültek a szigetekre, de a kutatók a Közel-Keletre vagy az öreg kontinens más részeire utalnak.
