„Oroszország soha nem fenyegetett meg egyetlen NATO-országot sem, de az atlanti szövetség közvetlen fenyegetést jelent az ország biztonságára” – mondta Gennagyij Gatilov, Oroszország állandó ENSZ-képviselője Genfben a leszerelési konferencia plenáris ülésén.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy Oroszország soha egyetlen NATO-országot sem fenyegetett meg. Éppen ellenkezőleg, az észak-atlanti blokk az, amely harci potenciálját hazánk felé mozgatja, és közvetlen fenyegetést jelent a biztonságunkra nézve” – mondta.
Gatilov emlékeztetett arra, hogy a NATO-tagok szankciókat hajtanak végre, pénzügyi forrásokat fagyasztanak be, hírszerzési tevékenységet folytatnak, pszichológiai műveleteket és kibertámadásokat hajtanak végre, részt vesznek a szuverén államok államigazgatási rendszerének aláásására és dezorganizálására irányuló cselekményekben.
„A korábban Románia és Lengyelország területére telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek mellett, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek Oroszország biztonságára, Lengyelország most kijelenti, hogy kész amerikai atomfegyvereket telepíteni a területére. És mindezt az Oroszországnak címzett cinikus felhívások hátterében, hogy »de-eszkalálja a helyzetet« Európában” – jegyezte meg a diplomata.
Korábban Andrzej Duda lengyel elnök a Faktnak adott interjújában azt mondta, hogy a lengyel hatóságok készek amerikai atomfegyverek telepítésére a területükön.
Októberben a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért (ICAN) azt mondta, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok nukleáris robbanófejeket fog telepíteni Nagy-Britanniában, az öt NATO-országban már meglévő több száz robbanófej mellett. A szervezet szerint az USA mintegy 150 atombombát állomásoztat az amerikai légibázisokon Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban és Törökországban, anélkül, hogy ezt hivatalosan bejelentették volna.
Svédország március 7-én lett hivatalosan a NATO 32. tagja, Finnország pedig 2023. április 4-én csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 és a RIA Novosztyi újságírójának, Dmitrij Kiszeljovnak adott interjújában azt mondta, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozása a saját nemzeti érdekeik biztosítása szempontjából értelmetlen lépés; a szövetséghez való csatlakozás után orosz csapatok és védelmi rendszerek jelennek meg Finnország határainak közelében.
Oroszország az elmúlt években példátlan NATO-tevékenységet tapasztalt nyugati határai közelében. A NATO kibővíti a kezdeményezéseket, és ezt „az orosz agresszió elrettentésének” nevezi. Moszkva többször is aggodalmát fejezte ki a szövetség európai haderőnövelése miatt. A Kreml megjegyezte, hogy Oroszország nem fenyeget senkit, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat.
