Az atomháború során az egyik legnagyobb veszélyt a nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentik, melyek számos nukleáris robbanófejjel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát képesek kilőni. Éppen ezért életveszélyes, hogy egyre nyilvánvalóbban provokálják az oroszokat a nyugati országok, többnyire Macron francia elnök vezetésével.
Az orosz–ukrán háború kitörése hamar véget vetett a hidegháború befejezését követő viszonylagos geopolitikai nyugalomnak. A háború kitörését követően elkezdődött a blokkosodás, és egyre jobban érvényesült a hidegháborús logika. A hatalmi átrendeződés és a világ teljes átrendeződése zajlik a szemünk előtt, miközben a nagyhatalmak nukleáris farkasszemet néznek egymással.
Emiatt pedig visszatértünk a hidegháborús időkből ismert nukleáris elrettentés doktrínájához. Ez pedig ismét beindította a nukleáris fegyverkezést, főleg úgy, hogy a háború kitörését követően az Oroszországi Föderáció felfüggesztette azt a szerződést, amelyben a felek vállalták a nukleáris robbanófejeik, fegyvereik korlátozását, és melynek segítségével kölcsönösen ellenőrizhették egymás e célú létesítményeit.
Az elmúlt évek fejleményei, háborús pszichózisa, az esztelen retorika és megállíthatatlannak tűnő történések pedig egy totális nukleáris háború szélére sodorták az emberiséget, melynek konzervatív becslések szerint legkevesebb ötmilliárd ember esne áldozatul. Teljesen egyértelmű: csak vesztesei lennének a totális háborúnak.
A két vezető nukleáris hatalom, Oroszország és az Egyesült Államok egyenként annyi atomtöltettel és különböző nukleáris fegyverrel rendelkezik, amennyi örökre megváltoztathatja a ma ismert környezetünket, az emberi civilizációt.
A szilárd tények és a nukleáris képességek ismeretében teljes értelmet nyer a legendás Albert Einsteinnek tulajdonított anekdota, mely szerint nem tudni, hogy mely fegyverekkel fogják megvívni a harmadik világháborút, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.
Habozás nélkül bevetnék a nukleáris arzenált
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy abban az esetben, ha országa szuverenitását megsértik, habozás nélkül alkalmazza a nukleáris arzenált. A háborús uszító Emmanuel Macron francia elnök pedigkijelentette, hogy az oroszok ellen meg kell fontolni a nukleáris fegyverek bevetését is, az amerikai arzenálra is támaszkodva, mivel a szövetségesei nevében fogalmazott a francia elnök. Az Egyesült Államok rendelkezik az oroszok után a legnagyobb arzenállal, nukleáris fegyvereit és tölteteit a magterületeiken túl a világ számos pontján állomásoztatja bevetésre készen. Az orosz arzenál az az orosz–ukrán háború miatt pedig éjjel-nappal készenlétben van, a rakéták minden pillanatban bevetésre készen állnak. Minderről nem más, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott többször is.
Miért kockázatos ez? Mert mindösszesen kilenc országnak vannak nukleáris fegyverei, így értelemszerűen kilenc ember, illetve szűk körük rendelkezik az óriási pusztító arzenál felett. Ez tehát azt jelenti, hogy egy szűk csoport dönthet az emberiség feje felett nyolcmilliárd ember kizárólagos sorsáról és életéről.
A Magyar Nemzet szerint a legváltozatosabb atomarzenállal rendelkező Oroszország és az Egyesült Államok esetében elég pusztán egy töltet felrobbantása, egy rakéta kilövése, és máris beindul a pusztító láncreakció, ami kiirtaná az emberiséget.
Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyvereinek nagyjábólkilencven százalékát birtokolja, a két országnak együttesen több mint kilencezer nukleáris fegyvere van, de ez a szám több mint 11 ezerre emelkedik, ha beleszámítjuk a leszerelésre váró, de még ép robbanófejeket is, amelyek bármikor bevethetők még szükség esetén.
76 év telt el a hirosimai nukleáris csapás óta, és még mindig több mint 12 ezer nukleáris robbanófej van szerte a világban, az amerikai silókban, az európai légibázisok elszigetelt zugaiban, Szibériában, sőt még az óceán mélyén is, ahol ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók leselkednek lopakodó, elrettentő veszélyként.
Nukleáris tengeralattjárók és a ballisztikus rakétáik
Az atomháború során az egyik legnagyobb veszélyt a nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentik, melyek számos nukleáris robbanófejjel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát képes kilőni. Egy ilyen katonai eszköz a világ óceánjai mélyén négy hónap rejtőzködésre képes észrevétlenül. Az orosz haditengerészet rendelkezik a világ egyik legnagyobb tengeralattjáró-flottájával, amely becslések szerint 58 búvárhajót számlál, melyből 11 képes nukleáris ballisztikus rakéták kilövésére is.
A Bulava interkontinentális rakéta
A Bulava egy interkontinentális hatótávolságú, tengeralattjáróról indítható, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta, amelyet 2013-ban állítottak szolgálatba. Ez a rakéta az Oroszországi Föderáció stratégiai nukleáris erőinek egyik központi elemét képezi. Az interkontinentális rakétákat úgy tervezték, hogy azt az ország Borey-osztályú ballisztikus rakétás tengeralattjáróira telepítsék, amelyek egyenként 12-16 rakéta befogadására képesek. A rakéta 12 méter hosszú, átmérője két méter, a súlya 36 800 kg.
Az egyik rakétateszten a Csendes-óceáni Flotta Volhov dízel-elektromos tengeralattjárójának legénysége a Japán-tengeren a harci kiképzési tervnek megfelelően víz alatti helyzetből indított egy Kalibr cirkálórakétát, melyet egy part menti célpontra lőtték ki, ami egy tüzelőállást szimulált. A tervezettnek megfelelően a Kalibr rakéta sikeresen eltalálta a kijelölt célt a Habarovszki területen található Szjurkum taktikai lőtéren. A kilövési távolság meghaladta az ezer kilométert. Mindez kiválóan illusztrálja, mire képes az orosz rakétatechnológia.
A Bulava hatótávolságáról szólva érdemes megemlíteni, hogy az 8300 kilométer, ami többszörösen brutális, figyelembe véve, hogy szinte bárhol fel tud bukkanni az atom-tengeralattjáró, és bárhol képes kilőni a pusztító nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétáit.
