Így rongálhatja a fogakat a rossz alvás

„Egy 2023-ban publikált, mintegy két évtized tapasztalatait összegző fogorvosi tanulmány szerint az obstruktív alvási apnoéban szenvedő páciensek körében fokozottan fordulnak elő különböző fogászati eltérések és megbetegedések” – hangsúlyozta dr. Tóth Eszter fül-orr-gégész, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakorvosa.

„Az obstruktív alvási apnoé egy olyan alvászavar, amely során az alsó állkapocs és a garat izmai lazulnak alvás közben, zavarva ezzel a légutak normális átjárhatóságát. Az ennek következtében fellépő alvászavarok hosszú távon számos fogászati komplikációt eredményezhetnek.”

Ilyen fogászati probléma lehet például a fogcsikorgatás, ami egy igen gyakori tünet lehet. A fokozott izommunka és a nyomás az alvási apnoé során fellépő légzési szünetekkel jár, ez pedig hozzájárulhat a fogak közötti kopás és egyéb fogászati problémák kialakulásához.

Az alvási apnoéban szenvedők továbbá gyakran szoktak szájlégzésre váltani, ami kiszáradáshoz és ezáltal számos fogínybetegség kialakulásához vezethet. A szájlégzés miatti szájszárazság ráadásul további kellemetlenségekkel is járhat, könnyen eredményezhet például fog- és szájüregi fájdalmakat. Gondot okozhat a reflux által okozott fogerózió is, de a fogak problémái gyakran ízületi betegségek, izomfájdalmak vagy neuropátiás állapotok kísérőjelenségei is lehetnek.

A fájdalom elalvási nehézségeket vagy éjszakai ébrenlétet okoz, amely fáradtságot és nappali álmosságot eredményezhet. „A fogorvosi vizsgálat során látótérbe kerülő nagy torokmandulák, harapási rendellenességek, illetve a nyelv-szájüreg téraránytalansága a fenti tünetek és a klasszikus horkolási hang mellett felhívhatják a figyelmet ennek a nem is olyan ritka betegségnek a fennállására. Ilyenkor válhat szükségessé alváscentrum és alvásterápiával foglalkozó specialisták, szomnológus, fül-orr-gégész szakorvos felkeresése.” – ismertette a szakember.

Az orrlégzés gátoltsága kulcsfontosságú tényező az alvási apnoé kialakulásában. Az orrban jelentkező problémák vezethetnek szájlégzéshez, ami további komplikációkat idéz elő. Az orrlégzés helyreállításával ugyan javítható az alvásminőség, azonban ez csak részleges megoldás.

A fogászat bevonása az alvásgyógyászat területébe új utakat nyithat meg az alvással összefüggő légzési rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében, a fogorvosok ugyanis már rutinvizsgálatok során felismerhetik a jeleket.

Elolvasom a cikket