A KSH előzetes adatai szerint továbbra is súlyos probléma az ittas közlekedés: 2023-ban 1039 esetben okozott ittas személy személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet, ez az összes sérüléssel járó balesetnek a nyolc százalékát teszi ki. E balesetek közel kétharmadát személygépkocsival okozták, a többi esetben főként motorkerékpárt vagy kerékpárt hajtott az ittas elkövető.
Személyi sérüléssel járó baleset okozása esetén a vétkes fél nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a szabadságát is. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy akár személyi sérülés, akár csupán dologi kár keletkezett, az ittas vezető nem számíthat biztosítói kártérítésre sem.
„Hiába kötöttek bármilyen jó casco biztosítást az ittasan kárt okozó vezető járművére, a biztosítási feltételek 0,8 ezrelék feletti véralkoholszint felett szinte minden esetben kizárják a kártérítést – hívja fel a figyelmet dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – A kötelező biztosítás (kgfb) pedig térít ugyan a vétlen károsultaknak, de ezt az összeget (vagy annak egy részét) a biztosító utólag szintén behajtja a károkozón.”
A jogszabály szerint a kifizetett kártérítéseket ötmillió forintig követelheti vissza a biztosító a vezetőtől, ha az autót alkoholos befolyásoltság alatt, vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette.
Még súlyosabb a helyzet, ha az ittasan vezetett járműre nem is kötöttek kgfb-t. Ebben az esetben a vétlen fél számára a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számla nyújt kártérítést, majd ezt az összeget teljes egészében behajtja a biztosítással nem rendelkező autó üzembentartóján.
