Érdekes módon egy maroknyi tanulmány azonosított kapcsolatot a depressziós tünetek és a testhőmérséklet között, de a kis mintanagyságuk túl sok kétséget hagyott.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i (UCSF) kutatócsoportja által vezetett kutatók 20 880 személy hét hónapon keresztül gyűjtött adatait elemezték, és megerősítették, hogy a depresszióban szenvedők testhőmérséklete általában magasabb.
Bármennyire is alapos a tanulmány – 106 ország résztvevőinek bevonásával -, ez még nem elégséges annak bizonyítására, hogy a magasabb testhőmérséklet okozza a depressziót, vagy éppen a depresszió vezet a test felmelegedéséhez.
Azt azonban sugallja, hogy van itt egy összefüggés, amit érdemes megvizsgálni. Ha valami olyan egyszerű dolog, mint a hűvös testtartás, segíthet a depresszió tüneteinek kezelésében, akkor ez emberek millióin segíthet világszerte.
„Tudomásunk szerint ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a testhőmérséklet – amelyet önbevallásos módszerekkel és viselhető szenzorokkal egyaránt értékeltek – és a depressziós tünetek közötti összefüggést vizsgálta egy földrajzilag széleskörű mintán” – mondja Ashley Mason, az UCSF pszichiátere.
A kutatók szerint a kapcsolatnak számos oka lehet. Lehet, hogy a depresszió olyan anyagcsere-folyamatokhoz kötődik, amelyek talán extra hőt termelnek, vagy olyan biológiai funkciók hűtéséhez kötődik, amelyek nem működnek megfelelően. Vagy lehet egy közös ok, például mentális stressz vagy gyulladás, amely külön-külön hatással van a testhőmérsékletre és a depressziós tünetekre is.
Ezt a jövőbeni tanulmányok vizsgálhatják. Egyelőre azt tudjuk, hogy a depresszió egy összetett és sokrétű állapot, valószínűleg sok különböző kiváltó okkal, és a testhőmérséklet szerepet játszhat benne.
Korábbi kutatások azt találták, hogy a forró fürdőkádak és a szaunák enyhíthetik a depresszió tüneteit, bár kis mintacsoportokban. Lehetséges, hogy az izzadáson keresztül kiváltott önhűtésnek mentális hatása is van.
„Ironikus módon az emberek felmelegítése valójában a testhőmérséklet visszaeső csökkenéséhez vezethet, ami hosszabb ideig tart, mint a közvetlen hűtés, például egy jégfürdő révén” – mondja Mason. „Mi lenne, ha nyomon tudnánk követni a depresszióban szenvedő emberek testhőmérsékletét, hogy jól időzítsük a hőalapú kezeléseket?”
A tanulmány adatai azt mutatták, hogy ahogy az önbevallás szerinti depressziós tünetek súlyosabbá váltak, úgy emelkedett a testhőmérséklet átlaga is. A magasabb depressziós pontszámok és az alacsonyabb napi hőmérséklet-ingadozás között is volt némi összefüggés, de nem statisztikailag szignifikáns szinten.
Mivel a világon az emberek mintegy 5 százalékáról feltételezik, hogy depresszióval él, a depresszió megértésére és hatékony kezelésére irányuló erőfeszítések sürgetőbbek, mint valaha. Minden egyes új felfedezés több reményt ad a probléma kezelésében.
„Tekintettel a depresszió egyre növekvő arányára az Egyesült Államokban, izgatottak vagyunk a kezelés új útjának lehetőségei miatt” – mondja Mason.
