MH/MTI
2025. március 13. csütörtök. 16:29
Frissítve: 2025. március 13. 16:30
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a montenegrói kollégájával, Filip Ivanoviccsal közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy több mint százmillió eurónyi értékkel tavaly rekordot döntött a Montenegróba irányuló magyar export, a nyugat-balkáni országba ráadásul továbbra is folyamatosan érkeznek beruházások hazánkból.
„A legmodernebb ágazatokban járulnak hozzá a magyar vállalati beruházások a montenegrói gazdaság fejlődéséhez, így az informatikai, a telekommunikációs és a pénzügyi szektorban is” – tudatta.
Majd kifejtette, hogy a felek ezért egy átfogó kormányközi gazdasági együttműködési megállapodáson dolgoznak, hogy a magyar vállalatok az eddiginél is nagyobb szerepet tudjanak játszani a montenegrói digitális és infrastrukturális fejlesztésekben.
Illetve büszkeségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tavalyi magyar EU-elnökség alatt Montenegró komoly lépéseket tett az integrációs folyamatban.
„Három csatlakozási tárgyalási fejezet lezárására is magyar elnökség alatt került sor, és támogatjuk azt, hogy Montenegró a mostani lengyel elnökség alatt is további fejezeteket tudjon lezárni” – emelte ki.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió kifejezetten nehéz helyzetben van mind gazdasági, mind biztonsági szempontból, jelentősen gyengült a közösség versenyképesség és súlya a globális porondon.
„Ezért most az Európai Uniónak lendületre, frissességre, új energiára van szüksége. És ha körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy mindezek bizony csak egy helyről, a Nyugat-Balkánról jöhetnek” – szögezte le.
„Ezért az Európai Uniónak alapvető érdeke az, hogy a nyugat-balkáni országokat minél előbb fel tudjuk venni” – tette hozzá.
Ugyanakkor rámutatott, hogy ennek ellenére a brüsszeli bürokrácia és több tagország is bojkottálja az EU ilyen irányú bővítését, amely abszolút szembemegy a blokk érdekeivel.
Sérelmezte, hogy a Nyugat-Balkán országai átlagosan immár 14,5 éve várakoznak a tagságra, és ez idő alatt „elképesztő mennyiségű hitegetést és kioktatást” kaptak az Európai Uniótól.
„Azt gondolom, hogy ez a több mint 14,5 évi várakoztatás nagyon udvariatlan, mondhatnám, megalázó viselkedés büszke nemzetekkel szemben” – fogalmazott.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Brüsszel durva kettős mércét alkalmaz Ukrajna és a nyugat-balkáni országok vonatkozásában.
„Ukrajna alig több mint két éve vár a tagságra. Ehhez képest Ursula von der Leyen legújabb nyilatkozata szerint már 2030-ig fel akarják venni az Európai Unióba. (…) Számunkra ez elfogadhatatlan, ezt a kettős mércét mi határozottan visszautasítjuk” – húzta alá.
„A Nyugat-Balkán országai minden tekintetben sokkal jobb állapotban vannak, mint Ukrajna, ezért elképzelhetetlen, hogy Ukrajnát a Nyugat-Balkán bármely országa előtt felvegyék az Európai Unióba. Ráadásul a nyugat-balkáni országok csatlakozásával az Európai Unió jól járna, Ukrajna csatlakozása pedig számos veszélyt hozna, és tönkrevághatja az európai gazdaságot és az európai mezőgazdaságot is” – sorolta.
„Pont ezen kettős mérce miatt van szükség arra, hogy a magyar emberek véleményt mondhassanak arról, hogy mit gondolnak Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozásáról” – fűzte hozzá.
