A dél-angliai Wiltshire-ben található Stonehenge-t évezredek óta rejtély övezi. A grandiózus kőgyűrű, amelynek elemei egyenként akár harminc tonnát is nyomhatnak, több mint 5000 éve áll a helyén. Az építmény legkorábbi szakasza időszámításunk előtt 3100-ra datálható, és a feltételezések szerint szorosan kapcsolódik a nyári és téli napfordulókhoz, hiszen elhelyezkedése a napkelte és napnyugta pontjaihoz igazodik. Egy új kutatás azonban egy másik, kevésbé ismert, de talán ugyanolyan jelentős ősi helyszínre irányítja a figyelmet – tájékoztat a Life.hu.
Az Exeteri Egyetem és a Historic England régészei az Antiquity folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek szerint a Flagstones nevű lelőhely legalább 200 évvel idősebb lehet, mint korábban feltételezték. Az új radiokarbon elemzések, amelyek emberi maradványokat, gímszarvasagancsokat és faszenet vizsgáltak, megerősítették, hogy a Flagstones időszámításunk előtt 3200 körül létezett.
„A Flagstones egy szokatlan műemlék; egy tökéletesen kör alakú, árkokkal körülvett burkolat, a hozzá kapcsolódó temetkezésekkel és hamvasztásokkal. Bizonyos tekintetben hasonlít az idősebb, kátyús bekerítésekre, másrészt viszont már a későbbi, henge-szerű struktúrákra is utal. Nem volt világos, hová illeszkedik a neolitikus építmények időrendjében, de a mostani vizsgálatok azt mutatják, hogy az eddig véltnél jóval korábbi időszakból származik” – nyilatkozta Dr. Susan Greaney, az Exeteri Régészeti és Történeti Tanszék újkőkori és bronzkori műemlékeinek szakértője.
A Flagstones lelőhelyet először az 1980-as években fedezték fel egy útépítés során. A feltárás során egy kör alakú árok került elő, amely 100 méter átmérőjű, és egymást metsző gödrökből állt. Ma a helyszín egy része az elkerülő út alatt rejtve marad.
A Flagstones testvére lehetett a Stonehenge-nek?
Dr. Greaney szerint a Flagstones pontos datálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy jobban megértsük Nagy-Britannia szertartási és temetkezési emlékműveinek fejlődését.
„A Flagstones testvére lehetett a Stonehenge-nek, hiszen annak első építési fázisa szinte teljesen azonos volt ezzel a helyszínnel, bár kicsit későbbre, időszámításunk előtt 2900 körülre datálható. Vajon Stonehenge a Flagstones mintájára épült? Vagy esetleg Stonehenge eddig ismert kronológiáját kellene felülvizsgálni?” – tette fel a kérdést a kutató.
A Flagstones egy másik ismert neolitikus helyszínnel, a walesi Llandygái Henge-dzsel is hasonlóságot mutat. E felfedezés jelentőségét tovább erősíti egy nemrégiben Dániában feltárt, 4000 éves kőkör, amely szintén hasonló szerkezeti és kulturális jegyeket hordoz. Sidsel Wahlin, a Vesthimmerlands Múzeum kurátora szerint ezek az összefüggések arra utalnak, hogy a neolitikus Európa különböző pontjain hasonló építészeti hagyományok és eszmék terjedtek el. „Ha egy brit ember eljutott volna erre a helyszínre, azonnal megértette volna, hogy mit lát és miért épült”– mondta Wahlin.
A kutatások folytatódnak, és a régészek abban bíznak, hogy további feltárások és elemzések révén még pontosabb képet kaphatnak arról, milyen kapcsolat állhat fenn ezek az ősi építmények között.
