MH/ MTI
2025. március 12. szerda. 23:26
Nyolc hét alapkiképzés után a sorkatonák olyan ismereteket és képességeket szereznek majd, amelyek kulcsfontosságúak a katonai szolgálat ellátásához – mondta a tárcavezető, hozzátéve: a frissen kiképzett sorkatonák közvetlenül jelentkezhetnek aktív szolgálatra. Akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azok tartalékos állományban maradnak.
A kiképzések Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban zajlanak majd. A sorkatonák megtanulják a fegyverhasználatot, a mozgás- és reakciótaktikát a csatatéren, a kommunikációt, a védelmet és a katonai szolgálatot, valamint fizikai felkészültséget szereznek – magyarázta Anusic, aki Kninben két laktanyát látogatott meg aznap.
Jelezte: a sorkatonaság bevezetéséről szóló törvényről a parlament június 15-ig, a nyári szünet előtt döntést hoz. A miniszter kiemelte: a horvát hadsereg tartalékos komponense rendkívül fontos szerepet tölt be Horvátország területi integritásának védelmében.
Jelenleg 18 ezer tartalékos katonája van Horvátországnak, a cél pedig az, hogy a katonai alapkiképzésen keresztül pótlólagos tartalékos erőket biztosítsanak, és évi négy-ötezer katonát képezzenek ki – hangsúlyozta.
Rámutatott: a sorkatonák egy-egy generációja mintegy négymillió euróba kerül az államnak, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, ami húszmillió euró. Egyben megjegyezte, hogy Horvátországban évente 18-19 ezer fiatal éri el a nagykorúságot.
„Biztos vagyok benne, hogy a részvételi arány jelentősen meghaladja majd az évi minimum ötezer főt” – mondta. Ezt azzal magyarázta, hogy azok számára, akik a fegyveres katonai szolgálat helyett a civil szolgálatot választják, a szolgálati idő tovább fog tartani, és kevesebb lesz az engedmény is, ezért a két hónapos katonai szolgálat vonzóbb lehet számukra.
A zágrábi kormány 2024 februárjában kérte fel a védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot, amelyet Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést.
