Fonálféreg: A fonálféreg-fertőzés gyakori kisebb betegség, különösen a gyerekeknél. Az ezt okozó féregfaj – Enterobius vermicularis – sok más néven is ismert, többek között tűféregnek is nevezik.
Ez azért van, mert valóban olyan vékony és hegyes, mint egy gombostű, és ezüstös-fehéres megjelenésű. Néha ülőféregnek is nevezik, valószínűleg azért, mert a leggyakrabban azokat a testrészeket érinti, amelyeken az ember ül.
A fonálféreg életciklusa egyszerű. Lárváik lenyelt petékből származnak, amelyek aztán a vékonybélben kelnek ki. Általában a vastagbél első részében (a vakbélben) alkotnak kolóniát.
A legszembetűnőbb hatásuk azonban a hátsó folyosón látszik érvényesülni, mivel a nőstény férgek oda vándorolnak, általában éjszaka, hogy lerakják petéiket. Ennek eredménye a gyakori tünet, a nagyon viszkető fenék, különösen éjszaka.
A viszketés természetesen vakarózásra készteti az érintettet, ami a frissen lerakott petéket a körmök alá telepíti, és lehetővé teszi, hogy érintkezés útján más gazdaszervezetekre is átterjedjenek. Bárkit érinthet – felnőtteket és gyermekeket egyaránt.
A fonálférgeket székletürítés után lehet kiszúrni a székletben. Számos más módon is jelentkezhetnek, például éjszakai ingerlékenységgel és ágybavizeléssel.
Mivel a férgek inkább a bélben élnek, ritka esetben hasi fájdalmat okozhatnak, és vakbélgyulladást utánozhatnak. Sőt, egyes esetekben a vakbelet eltávolítják, és kiderül, hogy tele van tekergő férgekkel.
Az állapot általában enyhe, és otthon is kezelhető. A mebendazol, egy szájon át szedhető féreghajtó gyógyszer, a legtöbb gyógyszertárban recept nélkül kapható, és általában hatásos.
Ajánlatos a háztartásban kétéves kor felett mindenkit kezelni, ha esetleg már elszaporodtak volna – ne feledjük, hogy néha egyáltalán nem észlelhetők tünetek.
Fontos azonban, hogy a kétévesnél fiatalabb gyermekek, valamint a fonálféreggel küzdő terhes vagy szoptató nők esetében beszéljünk orvossal, mivel előfordulhat, hogy a gyógyszeres kezelés nem megfelelő.
A higiéniai intézkedések fontosak, hogy segítsenek a fertőzés eltüntetésében és a terjedés megelőzésében, különösen azoknál, akik nem szedhetnek gyógyszert. Ez magában foglalja a lelkiismeretes kézmosást, a mosást és az érintett területek vakarásának elkerülését. Jó ötlet a körmöket is levágni, hogy a peték ne kerülhessenek alájuk.
Horogféreg: A fonálférgek nem az egyetlen férgek (helminták), amelyek az embert megtámadják. A horogférgek például világszerte mintegy 470 millió embert érintenek. Az Egyesült Királyságban ritkábbak a fertőzések, mivel a horogférgek a melegebb éghajlatot kedvelik.
A fonálférgekhez hasonlóan ők is a vékonybélben telepednek meg – bár oda sokkal bonyolultabb módon is eljuthatnak. A horogférgek lárvái képesek áthatolni a bőrön, és a véráramban a tüdőbe jutni. Ha ott vannak, felfelé haladnak a torokba, ahol aztán lenyelhetők.
Mivel a légutak és a belek a kedvenc helyei ezeknek a férgeknek, ahol megfeneklenek, a horogféreg-fertőzés tünetei általában ezekhez kapcsolódnak – mint például a köhögés és a zihálás. A vékonybélben a fertőzés által kiváltott gyulladás hasi fájdalmat és hasmenést okozhat.
Emellett akadályozhatja a fehérjék és a vas felszívódását a bélből, vérszegénységet okozva.
Jellegzetes kiütés figyelhető meg abban a szakaszban, amikor a lárvák elkezdik átfúrni magukat a bőrön – kicsit úgy néz ki, mintha egy kígyó tekergőzne rajta keresztül. Az orvosi szakmában ezt cutan larva migransnak nevezzük.
A fonálféreghez hasonlóan a horogféreg is kezelhető szájon át szedhető gyógyszerekkel.
Filáriák: A férgek nem csak a bélbe vagy a tüdőbe hatolnak be. Némelyikük a test más régióiba is bejut. Vegyük a nyirokfiláriát, egy olyan állapotot, amely akkor keletkezik, amikor a Filariidae rendbe tartozó bizonyos férgek beszivárognak a nyirokrendszerbe.
A nyirokerek elvezető csövekként működnek, eltávolítják a felesleges folyadékot a szövetekből és visszajuttatják a véráramba. Amikor a férgek behatolnak a nyirokrendszerbe és begyulladnak, nyiroködéma alakul ki – a végtagokban (például a lábakban) felgyülemlő folyadék, amely duzzanatot és kellemetlen érzést okoz.
Szélsőséges esetekben a duzzanat mélyreható lehet, ami elefantiázis néven ismert állapotot eredményezhet. Ez azért van, mert a féregfertőzés nemcsak duzzanatot okoz, hanem a bőr is megváltozik – vastagabbá és keményebbé válik, és az elefántbőrre emlékeztető kinézetet vesz fel.
Ez csak néhány azok közül a helmintózisos megbetegedések közül, amelyek az embert is érinthetik. További példák a galandférgek és az ostorférgek – amelyek szintén bélférgek. A ótvar (a betegség angol neve „ringworm” azaz „gyűrűféreg” – szerk.) azonban téves elnevezés, mert egyáltalán nem féreg – valójában gombafertőzés okozza.
