Az alaptörvény-módosítás egyszerre lép fel az ideológiai és politikai nyomásgyakorlással szemben

Szánthó Miklós azt írta, hogy a jogrendszer alapját jelentő alkotmány módosítása elkerülhetetlen volt: a (nyugati) világban olyan, progresszívnek nevezett, valójában káros liberális tendenciák jelentek meg, melyek aláássák a társadalom normális működését, sőt, meg akarják hazudtolni a biológiai valóságot, ráadásul ezen mesterségesen gerjesztett folyamatokat sokszor politikai nyomásgyakorlással akarják nemcsak a hétköznapi élet, de a jogrend részévé tenni.

Ezek közé tartozik kiemelten a genderideológia, mely már régen túllépett a „szexuális másságok” elfogadtatásának ürügyén, és le akarja bontani a teremtett nemek rendjét, újraértelmezi a családot, át akarja alakítani az emberek testét és lelkét, sőt, a balliberális szótárban érzékenyítésnek hívott agymosással már nemcsak a felnőtteket, de a gyerekeket célozzák meg, „felvilágosítván” őket, hogy nemcsak – születésüknél fogva – fiúk vagy lányok lehetnek, hanem hogy a kettő között átjárás van, mint „aszexuális genderfluid” vagy „non-bináris agender” (mely kategóriák az LMBTQ2+ részei) – közölte.

Úgy folytatta, hogy ezen ideológiai és jogi propagandát ugyanakkor a politikai nyomásgyakorlás puha és kemény eszközeivel igyekeznek ráerőltetni a társadalmakra, melynek legfőbb eszköze az állami szuverenitás megrogyasztása.

A demokratikusan választott nemzeti jogi intézmények mellett ugyanis felépítettek egy párhuzamosan működő globalista politikai gépezetet, mely legtöbb esetben „nemzetközi standardokra”, „univerzális emberi jogokra” vagy „uniós értékekre” hivatkozva ki akarja szervezni a döntéshozatalt nemzeti szintről nemzetközi – például brüsszeli – szintre – hangsúlyozta.

„Tehát, ha egy állam vonakodik magától átvenni a liberális ideológiai tantételeket – például a gyermekek transz- és genderérzékenyítése –, akkor nemzetközi, uniós fórumok kényszerítik erre, együttműködve az adott országba telepített ügynökeikkel” – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy ezért szükséges egyszerre az alkotmányos szintű fellépés a korábban magától értetődőnek gondolt, a társadalom alapszövetét érintő kulturális értékek, sőt, a biológiai valóság védelme, valamint a szuverenitást kívülről megbillenteni szándékozó erők elleni fellépés érdekében.

Szánthó Miklós kifejtette, hogy az alaptörvény tizenötödik módosítása ennek tesz eleget: egyfelől rögzíti, hogy az ember biológiailag vagy férfinak vagy nőnek születik, tehát a születési nem biológiai adottság, nem változtatható meg és az alkotmány a biológiai valóságot tekinti jogalkotási és társadalomszervezési alapnak egyaránt.

Mindezzel összefüggésben a legfontosabb talán, hogy a módosítás kimondja: a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga – az élethez való jog kivételével – minden más jogot megelőz, magyarán, még emberi jogi blablára hivatkozva sem lehet a gyerekeket a transzneműségre érzékenyíteni, sőt, talán nyilvános Pride-ot sem tartani.

Közölte azt is, hogy a javaslat további, a gyermekek védelmére (is) vonatkozó fontos kitételt tartalmaz: alkotmányos szinten rögzíti a kábszer-terjesztés és kábszer-propaganda tilalmát.

Bár törvényi szinten e szabályok természetesen eddig is léteztek, az alkotmányos tilalom hiányát a fent említett liberális politikai gépezet kihasználta, és szociális érzékenységre, elterelésre, fokozatosságra hivatkozva igyekeztek a kábítószer-fogyasztást az „ez is csak egy rossz szokás”, „más meg iszik”, „na és a pálinka?” érvelésével relativizálni, a terjesztők közbiztonságra veszélyességét bagatellizálni.

Mindez része annak a szélesebb progresszív politikai-jogi madárnyelv-stratégiának, mely a jó és rossz dolgok közötti különbségeket tagadja, a „mindenki másképp egyforma” és a „mindenkinek megvan a maga igazsága” jegyében az abnormalitás és a társadalomra, a gyermekekre veszélyes tendenciák elfogadását, „megértését” népszerűsíti – írta.

Szánthó Miklós elemezése szerint az kábítószer-tilalom alkotmányban rögzített kimondása azonban lehetővé teszi, hogy a közbiztonságra és a gyermekekre súlyos veszélyt jelentő folyamattal szembeni jogi fellépést ne tudják meglékelni a drog-előállítók, használók, terjesztők vagy az azt propagálók jogaira való hivatkozással.

Mindemellett, de mindezekkel összefüggésben a módosítás azt is rögzíti, hogy a más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok állampolgársága felfüggeszthető.

„E témában már megkezdődött a baloldal részéről a hisztériakeltés. Pontosan azok a globalisták pánikolnak, akik Brüsszel szuperjóságát, a gyerekellenes genderideológiát vagy a kábszer-fogyasztás tolerálását hirdető párhuzamos politikai gépezet részesei Magyarországon. Azok, akik tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti nap mint nap” – írta, hozzátéve, hogy az állampolgárság felfüggesztésének lehetősége ilyen esetben a szuverén állam egészséges immunreakciója, nem egyéb.

Elolvasom a cikket