Kövek és Molotov-koktélok dobálása, erőszakba forduló tüntetések, rendőri gumibotozás, ez jellemzi mostanság a román főváros utcaképét. Azért vonult utcára Bukarest lakóinak egy része, hogy tiltakozzanak, mert a Központi Választási Iroda (BEC) kizárta Calin Georgescut a leendő elnökválasztás jelöltjeinek listájáról. A körülmények majdnem ostromállapothoz voltak hasonlítottak.Nem sokat segített a helyzeten Marius Militarunak, a csendőrség szóvivőjének kijelentése, hogy a hatóságok „párbeszéddel próbálják lazítani a légkört”, és a helyzetet kontroll alatt tartják.
A szélsőségesen magyarellenes Georgescu tavaly novemberben már 23 százalékos eredménnyel megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját. Az eredményt az alkotmánybíróság is törvényesnek találta.
Úgy látszott, hogy minden rendben van, és megkezdődött a második fordulóra való felkészülés, ahol Georgescunak az ugyancsak szélsőséges Elena Lasconivel kellett volna megmérkőznie.
Erre már Nyugaton is több politikus felkapta a fejét, Románia komoly bírálatokat kapott, hogy nem képes megfékezni a szélsőséges pártok előretörését. Aztán jött az újabb alkotmánybírósági határozat. A testület ugyanis két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, így a teljes elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni. Az alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy Georgescu az orosz propaganda segítségével érte el a nem várt eredményt.
Igaz, hogy Georgescu csak a közösségi oldalakon kampányolt, ezzel sok fiatalt ért el. Igaz az is, hogy voltak olyan hirdetések, amelyek kételyeket ébresztettek, de hát akkor is. Milyen választás az, ahol néhány hirdetés, az előzőleg csak öt százalékra mért Georgescut az élre repíti?
De mi történt az első két forduló között, hogy a román taláros testület megváltoztatta saját előző határozatát? A döntésre azt követően került sor, hogy közben állítólag feloldották a titkosítás alól azokat a hírszerzési információkat, melyek szerint Románia „agresszív orosz hibrid támadásoknak volt kitéve az elnökválasztás november 24-i első fordulója előtt”.
Milyen véletlen. Mert azért nagyon hihetetlen, hogy egy magát tekintélyesnek tartó testület holmi hirdetésekre és homályos titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva törölje el az egész első forduló eredményét.
A tervek szerint az ismételt szavazás első fordulójára május 18-án kerül sor. A BEC most veszi számban a lehetséges elnökjelölteket, most erről a listáról tiltották ki Georgescut. A BEC közzétette a Georgescu jelöltségét kizáró határozatának indoklását, amely szerint Georgescunak az elnökválasztás jelölőlistára történő felvételi eljárásakor figyelembe kellett venni az alkotmánybíróságnak az elnökválasztással kapcsolatos tavaly hozott döntését. A határozat szerint a választási bizottságnak Diana Sosoaca EP-képviselő államfőjelöltségét elutasító tavalyi határozata szerint „nem lehet elnökjelölt, aki eleve ellentmond az államelnöki esküben foglaltaknak, vagyis az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére biztatja követőit.” Ezt az eljárást alkalmazták Georgescu esetében is.
Ez is jókor jutott eszébe a Központi Választási Irodának. Mondjuk csak ki, hogy ez is egy mondvacsinált ürügy.
De miért kellett eltakarítani a gyűlölködő Georgescut az útból?
Az utasítás feltételezhetőleg Brüsszelből érkezhetett. Az ukrajnai háború idején biztos, hogy nemkívánatos személynek tekintették Georgescut az államelnöki székben, aki nyíltan hirdette oroszbarátságát. A szélsőséges politikusnak esze ágában sem volt Ukrajna mellé állni, ráadásul ezt még hangosan ki is merte mondani.
Azt talán mondani sem kell, hogy Brüsszelt egy percig sem zavarta, hogy Georgescunak többek között olyan kijelentései voltak: „A magyarok örüljenek, hogy Romániában vizet és kenyeret kapnak.”
De miért is tett volna Brüsszel bármit is a Kárpát-medencei magyarságért, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke, a trianoni békediktátum századik évfordulóján azt üzente Bukarestnek:
Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nemcsak román, hanem európai ünnep is.
Magyar szempontból nézve, bármilyen oka is van annak, hogy Georgescut lerúgták a pályáról, örülnünk kell, mert a romániai magyarságra nézve szörnyű következményei lehetnének, ha Georgescu betölthetné az ország legmagasabb közjogi méltóságának posztját. Ne felejtsük el, hogy Romániában félelnöki rendszer van, vagyis az államfő meghatározó döntési jogkörrel rendelkezik a politikai életben.
Azért az örömbe üröm is került, mert Georgescu politikai ellehetetlenítése nem volt törvényszerű. Légből kapott következtetések, homályos titkosszolgálati jelentések és feltételezések, de semmi komoly, kézzel fogható bizonyíték. Ezzel alapján döntött a választási iroda és az alkotmánybíróság is.
Éppen ezért az erdélyi magyarok és mi sem lélegezhetünk fel, mert ilyen alapon holnap az RMDSZ-t is le lehet venni a választási listáról.
És mind ez ellen törvényes úton semmit sem lehetne tenni.
