MH/MTI
2025. március 11. kedd. 22:26
A NATO-főtitkár kijelentette: megérti, hogy mindehhez nehéz döntésekre lesz szükség, de összefüggéseikben kell látni a dolgokat.
„A NATO továbbra is teljes mértékben támogatja a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálását az EU vezetésével. Ez az egyetlen módja annak, hogy megoldjuk a fennálló gondokat, biztosítsuk a stabil jövőt, és megvédjünk minden közösséget. A párbeszéd előmozdításához mindkét félnek rugalmasságot kell tanúsítania, megfelelő kompromisszumokat kell kötnie, és a hosszú távú előnyökre kell összpontosítania. Teljesen megértem, hogy ehhez nehéz döntésekre van szükség, de az összképet kell nézni. A normalizálás nagyobb stabilitást, több befektetési lehetőséget, és ebből következően hosszú távú biztonságot jelent az egész régió számára” – részletezte Mark Rutte a Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
A főtitkár megerősítette, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Koszovó és a térség stabilitása és békéje mellett. „Csapataink fáradhatatlanul dolgoznak a rendezett és biztonságos környezet megteremtésén, a KFOR (a NATO koszovói békefenntartó missziója) megbízatásának megfelelően” – magyarázta. „A biztonságosabb régió nagyobb biztonságot jelent az egész NATO-térség számára” – húzta alá, majd kijelentette: a NATO csapatai készen állnak arra, hogy reagáljanak a biztonsági fejleményekre, és továbbra is szorosan együttműködnek a koszovói rendőrséggel és az Európai Unió koszovói rendőri és igazságügyi missziójával (EULEX).
Rámutatott, hogy a feleknek mindig a diplomáciai megegyezést kell választaniuk az erőszak helyett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a NATO kapcsolatban van Aleksandar Vucic szerb elnökkel is. „Csak együtt lehet elérni a békét a régióban. Politikai megoldást kell találni, amihez minden politikus hozzájárulása szükséges. Együtt kell dolgoznunk” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Vjosa Osmani koszovói elnök a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy eljött az ideje Koszovó NATO-tagságának. Mint mondta: Koszovó érdeke a tagság, ugyanakkor erre stratégiai szükség van a térség és az egész kontinens békéje szempontjából is. „Mélyíteni akarjuk partnerségünket a NATO-val azáltal, hogy hadseregünket, a Koszovói Biztonsági Erőket modern, professzionális és a világ minden részén együttműködésre alkalmas haderővé fejlesztjük a béke, a stabilitás és a biztonság szolgálatában álló partnerekkel” – húzta alá. Kiemelte, hogy Koszovó már elérte a NATO kétszázalékos védelmi kiadási célját.
Mint mondta, Koszovó hamarosan megkezdi lőszerek és drónok gyártását. „Tisztában vagyunk az előttünk álló kihívásokkal. Belgrád célja nemcsak Koszovó, hanem egész Európa destabilizálása. A NATO-csapatok jelenléte Koszovóban nem csupán a mi biztonságunkat garantálja” – szögezte le.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományaként kezeli a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd uniós közvetítéssel, komoly előrelépés azonban azóta sem történt, noha a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.
