Magunkra varrhatjuk a halált

Tanulságos cikket közölt a Házipatika honlap a tetoválások veszélyeiről. Mint az anyagban olvasható, a Dél-dániai Egyetem (SDU) ikerpárok bevonásával átfogó vizsgálatot indított az ártalmas vagy sem kérdésének tisztázására. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, mi történik a festékkel, miután bekerült a bőrünkbe? Vajon teljes egészében ott marad, ahol látszik, vagy képes mélyebben behatolni testünkbe?

Az orgánum szerint a campus tudósainak legfrissebb tanulmánya aggodalomra ad okot. Ebben bemutatják ugyanis, hogy a festékanyag részecskéi a nyirokcsomókba is eljuthatnak, majd ott felgyűlve komoly problémák forrásává válhatnak. Utóbbiak az immunrendszer fontos elemei, amelyek segítik a fertőzések elleni küzdelmet és a káros anyagok kiszűrését. Amikor a tetováláshoz használt festék bekerül a bőrbe, egy része felszívódik, majd a nyirokcsomók szűrőin fennakad. Ebben pedig jelentős kockázat rejtőzhet azáltal, hogy a festék krónikus gyulladást provokálhat, hosszú távon kóros sejtnövekedést és fokozott rákkockázatot kiváltva.

Azaz sajnos „simán” előfordulhat, hogy egy fiatalon készíttetett tetoválás csak évtizedekkel később vált ki megbetegedést, amely megnehezíti a pontos ok-okozati kapcsolat feltárását.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a „varrás” a bőrrák és a limfóma tekintetében is emelkedett kockázatot jelent. Különösen veszélyesek lehetnek a nagyobb felületekre elhelyezett minták, amelyet a kutatók a tenyér méretét meghaladónak definiáltak. A limfóma előfordulása például csaknem háromszor magasabbnak bizonyult abban a csoportban, ahol az ikerpárok egyik tagjának „nagy” tetoválása volt, mint a díszeket nem viselő testvéreiknél. Emellett a rákkockázat tekintetében meghatározónak bizonyult az alanyok kora és a készítés időpontja is.

Elolvasom a cikket