Minden évben márciusra esik a Brain Awareness Week, a nemzetközi Agykutatás Hete, amely évente újabb és újabb ismeretekkel rukkol elő az emberi agy működéséről, az agyi rendellenességek diagnosztizálásában, kezelésében, megelőzésében elért eredményekről. A magyarországi programok március 10–16. között zajlanak, amelyeknek idei témája: az agy és a művészet kapcsolata – a kreativitás az elmében.
Az agy alig felfogható számú (86 milliárd!) neuront tartalmaz, amelyek folyamatosan kapcsolatokat létesítenek egymással, új szinaptikus – azaz sejtek közti – hálózatokat építenek ki a megélt tapasztalatok hatására. Az idegtudomány legfrissebb kutatásai szerint a művészet serkenti ezeknek az új idegpályáknak a kialakulását, amely a változásra való képességet erősíti az idegrendszerben: lehetővé teszi a tanulást, az alkalmazkodást, a kreatívabb gondolkodást, lassítja a hanyatlást, és még – a mentális és fizikai egészségért felelős – szerotoninszintet is emelheti.
Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője számolt be egy, az Egyesült Királyságban lezajlott neurológiai kísérletről, amelyben az agykutatók arra kerestek bizonyítékokat, hogy milyen hatással van a művészet az emberi agyra. Többek között a festmények agyhullámokra gyakorolt hatását vizsgálták elektroencefalogramos (EEG) monitorral a látogatókon. Több mint 23 ezer minta vizsgálata alapján megállapították, hogy akik hetente átélnek valamilyen művészi élményt, azok egyértelműen – de azok is, akik legalább évente néhányszor vesznek részt kulturális eseményeken – boldogabbnak érzik magukat, és jobb mentális állapotban vannak, mint akik egyáltalán nem fogyasztanak kultúrát.
Több kutatás is alátámasztotta, hogy ha akár csak hobbiszinten művészi tevékenységet végzünk, kevésbé leszünk hajlamosak a kognitív zavarokra, mint azok, akik elzárkóznak az ilyen típusú időtöltéstől. Sőt azt is állítja a kutató, hogy már 45 perc alkotói tevékenység – például kézműveskedés, éneklés vagy zenehallgatás – után is drámaian csökken a kortizolszint, vagyis a felhalmozódott stresszhormon. Ha pedig csökken a stressz, csökken a szorongás és a depresszió is. A szakértő elmondása szerint – különösen, ha új, ismeretlen készséget sajátítunk el – megtanulunk egy hangszeren játszani, vagy egy új nyelv tanulásába kezdünk –, olyan magas kognitív folyamatokat aktiválunk, amely javítja a memóriát, a reakcióidőt még ötven év felettieknél vagy kognitív problémákkal küzdők esetében is.
Arra is felhívta a figyelmet az intelligenciakutató, hogy a magas kort elérők szinte kivétel nélkül rendszeresen olvasnak és alacsony a kortizolszintjük, szabadon termelődik bennük a BDNF nevű fehérje, amely gátolja az agysejtek pusztulását, és segíti az újak születését, valamint a neuronközi kapcsolódásokat. Ezért dr. Bohács Krisztina azt javasolja, hogy ha a lehető legegészségesebbek akarunk maradni, akkor érdemes koncentrálni az elménk edzésére, mert a hosszú életkor eléréséhez meg kell őrizni az agy fittségét is.
