A válasz az, hogy az AD csak egy a demencia típusai közül, bár messze a leggyakoribb típus, amely az esetek 60-80 százalékát teszi ki.
A demencia a kognitív képességek fokozatos elvesztésére vagy a mentális funkciók tartós hanyatlására utal.
A demenciát krónikus memóriavesztés, személyiségváltozás, az érvelés és a logika elvesztése jellemzi. Míg a feledékenység gyakran tapasztalható, különösen az elfoglalt vagy rohanó idős embereknél, demenciának nem nevezik, hacsak nem olyan súlyos, hogy megzavarja a mindennapi életet.
A demenciát az Alzheimer-kóron kívül számos más betegség is okozhatja, a második leggyakoribb ok a vaszkuláris demencia. Ebben az esetben az agyat lassan tönkreteszi az artériákban megnövekedett nyomással pumpált vér, amely károsítja az artériák falát. Sok esetben a vaszkuláris demencia stroke-ot vagy stroke-sorozatot követ. Az érrendszeri demencia kockázati tényezői közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a pitvarfibrilláció, amelyek mindegyike szintén növeli a stroke kockázatát.
A demencia néhány egyéb oka a következő:
- Az alkohol okozta demenciát a túlzott alkoholfogyasztás okozza, amely károsítja az agysejteket, és kognitív veszteséghez vezet.
- A Parkinson-kóros demencia a Parkinson-kórban jelentkezik, amely egy progresszív mozgásszervi állapot, amely az agy bizonyos részein a dopamint termelő neuronok elvesztésével jár.
- A frontotemporális demenciát a frontotemporális lebeny degenerációnak nevezett agyi betegségek csoportja okozza. A demencia más formáival ellentétben gyakrabban fordul elő középkorú felnőtteknél. Az agysejtek progresszív degenerációjával járó demenciatípus, hasonlóan az Alzheimer-kórhoz és a Lewy-testes demenciához.
- A Lewy-testes demencia az alfa-szinuklein nevű fehérje felhalmozódásával jár az agyban. A parkinsonizmushoz hasonló motoros tünetek, valamint vizuális hallucinációk jelentkeznek.
- A vegyes demencia kifejezés akkor használatos, amikor az egyénen mind az Alzheimer-kór, mind a vaszkuláris demencia jelei mutatkoznak. A tünetek tehát vegyesek, és nem világos, hogy az egyik állapot hogyan befolyásolja a másikat.
- A demenciához hasonló tünetek előfordulhatnak bizonyos állapotokban, mint például a Creutzfeldt-Jakob-kór, a Huntington-kór vagy a HIV. Számos egészségügyi állapot, köztük az alkoholizmus, a depresszió, az agyi fertőzések vagy daganatok, valamint a pajzsmirigy- vagy májbetegségek, amelyek demenciaszerű memóriazavarokkal járnak.
- Néha az illetőnek csak az öregségből adódó feledékenysége van, de ez nem azonos a demenciával vagy az Alzheimer-kórral.
Alzheimer-kóros demencia?
Az Alzheimer-kór olyan állapot, amelyben a kognitív képességek lassan, de visszafordíthatatlanul felemésztődnek. Az érintett személy végül képtelenné válik egyszerű dolgok elvégzésére is, és teljes körű gondozásra szorul. Ez a betegség a hatodik vezető halálozási ok az Egyesült Államokban, és a halál általában átlagosan nyolc évvel a tünetek megjelenése után következik be.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálásához a megismerés két vagy három területének nyilvánvalóan kórosnak kell lennie, mint például a memória, a nyelv, a dezorganizáció és a tájékozódási zavar.
Az ilyen személyek agyában a béta-amiloid nevű fehérje jellegzetes plakkjai, valamint a tau nevű neurofibrilláris fehérje csomósodása figyelhető meg. Egy új módszer, amely az élő agyat PET-szkenneléssel, amiloidkötő nyomjelzővel képezi le, segít kimutatni ezeket a rendellenességeket az agyban, és pontosabban diagnosztizálni az Alzheimer-kórt. Ez azonban csak egy kicsivel pontosabb, mint a hagyományos klinikai diagnosztikai módszer, és csak az atipikus Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek van fenntartva.
Miért fontos a különbség az Alzheimer-kór és más demenciák között?
A különböző állapotokhoz különböző gyógymódok szükségesek. Az Alzheimer-kórtól eltérő típusú demenciában szenvedő betegeknek antidepresszánsokra és különböző típusú támogatásra és gyógyszeres kezelésre lehet szükségük. Az Alzheimer-kórban szenvedők viszont kaphatnak a kognitív teljesítményt javító gyógyszereket.
Ami még fontosabb, hogy az Alzheimer-kór részben megelőzhető. Ha a genetika és az életkor mellett odafigyelünk az Alzheimer-kór hét fő kockázati tényezőjére, akkor az Alzheimer-kór legalább egyharmada megelőzhető.
A hét megelőzhető kockázati tényező a következő:
- Cukorbetegség – Magas vércukorszint
- magas vérnyomás – magas vérnyomás
- Elhízás – Túlsúly
- Fizikai inaktivitás
- Depresszió – rossz hangulat
- Dohányzás
A testmozgás serkenti a jobb véráramlást, és segít az agysejtek közötti kapcsolatok növelésében is. A szellemi testmozgás, például egy új játék vagy nyelv megtanulása, sakkozás vagy új könyvek olvasása szintén segíti az agy teljesítményének javulását, és lassíthatja az időskori demencia kialakulását. Az egészséges táplálkozás pedig kulcsfontosságú az általános jó egészséghez.
A legújabb tanács tehát az egészséges táplálkozás, a rendszeres és megfelelő testmozgás, valamint az agy élvezetes gyakorlása lenne. A lehető legtöbbet tenni az élet gazdagítása érdekében elengedhetetlen ahhoz, hogy jól maradjunk, ahelyett, hogy csak egy területre összpontosítanánk.
