Tóth László Levente
2025. február 3. hétfő. 10:28
Sanna Mirella Marin finn közgazdász, szociáldemokrata párti politikus, 2019 és 2023 között Finnország miniszterelnöke volt, férjétől, Markus Räikkönentől 2023-ban vált el – kislányuk ötéves korában –, csaknem két évtizedes házasság után. Aki figyeli a róla szóló híreket, arra is emlékezhet, hogy botrányok övezték miniszterelnöksége alatt – sokan emlékezhetnek például az internetre kikerült videón látható, „ereszd el a hajam” bulira, amely után Marin magyarázkodni kényszerült Azóta is vannak felőle kétes hírek, amelyről lapunk is beszámolt.
Ez azonban nem indokolná azt, hogy zaklassák is, pedig ezt történt. Mostanság más finn politikusokkal is gyakran megesik az ilyesmi, sokan panaszkodnak arra, hogy szexuális erőszakról szóló vagy éppen halálos fenyegetést kapnak. A negyedik ikszet idén novemberben betöltő Sanna Marinra azonban nem haragszanak, hiszen annyira vonzó, mintha legalábbis – mondjuk – 25 éves lenne, szóval sokak szerint sugárzik belőle a szexepil. Más kérdés, hogy egy önkormányzati bérlakásban anyjával és annak női élettársával nőtt fel. Fel is hozta utólag, hogy korábban Finnország kevésbé volt elfogadó, mint napjainkban. Ebben van is valami. Ma már – csak az orientációnál maradva – senki nem kapja fel a fejét, ha – mondjuk – szoknyás fiúkat vagy egymáson csüngő lányokat lát például Turkuban.
Marint mindenesetre egy férfi hódolója az említett vonzereje miatt üldözi, mégpedig annyira kitartóan, hogy még a lakásába is be akart jutni. A volt finn miniszterelnöknek ezért lakhelyelhagyási tilalmat kellett kérnie az őt zavaró férfival szemben, a Helsinki Kerületi Bíróság pedig meghosszabbított lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Az eset súlyos, és már nem annyira kivételes: a politikusok és más, társadalmilag aktív személyek üldözése és támadása nem volt túl gyakori Finnországban, de a helyzet megváltozott – írja a Helsingin Sanomat (HS).
Mint a finn lapnál kifejtik, ezeknek az eseteknek egy része politikai indíttatású, egy részük az áldozat hírnevével vagy az elkövető saját problémáival magyarázható. Nem mindig követi ugyanazt a mintát, de túl sok példa van a fizikai erőszakra is. Alig több mint egy éve egy tüntető fenyegetően kereste fel Petteri Orpo miniszterelnököt. Decemberben Krista Kiurua képviselőt pofozták fel nyilvános helyen. A függetlenség napján pedig egyenesen megtámadták Paavo Väyrynen keményvonalas politikust Helsinki központjában. A napokban ítélték el azt a férfit, aki Ben Zyskowicz képviselőt támadta meg. Eddig szerencsére nem szenvedtek túl súlyos sérüléseket az áldozatok, de az esetszám növekedésével a kockázat is nő – hívja fel a figyelmet a HS.
A lap szerint az erőszakkal és annak fenyegetésével szemben küzdeni kell. A hatékony küzdelemhez pedig fel kell térképezni az okokat. Magyarázat lehet például a közösségi média boomja, amely a közelség illúzióját kelti, de csökkenti a visszajelzés lehetőségét. És vannak, akik úgy gondolhatják, hogy könnyebb áttérni a szavakról a tettekre. A helyzetet rontja, hogy a közösségimédia-platformok elzárkóznak a tartalom ellenőrzésétől. Az viszont biztos, hogy mind a fizikai, mind a digitális erőszak sokféleképpen érinti az áldozatokat. Egy politikus korlátozhatja vagy megváltoztathatja kommunikációját a közösségi médiában és a nyilvános szerepléseit is. Ám a megfélemlítés elveszi a politikai cselekvés iránti vágyat és lelkesedést, amely erodálja a demokráciát. A gyűlölet célpontjává vált közéleti embereket tehát nem szabad magukra hagyni a fenyegetéssel szemben. A hatóságoknak és a pártoknak meg kell védeniük a politikusokat. Az elkövetőket felelősségre kell vonni, és a büntetésnek kellően jelentősnek kell lennie – írja a Helsingin Sanomat.
