A bodrogközi Bruck Edith is érintett az antiszemita támadásban

MH/MTI
2025. február 3. hétfő. 22:19

A megtámadott stencilalkotást Alexsandro Palombo képzőművész valósította meg Auschwitz felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából.

A milánói Michele Amari utcában található kaszárnya falán megtekinthető alkotáson Olaszországban ismert holokauszttúlélők láthatók, Bruck Edith írónő, Liliana Segre szenátor és Sami Modiano.

Bruck Edith kétszer is szerepel: az egyik jeleneten Auschwitz kapujában áll, és az izraeli zászlóval takarja be a koncentrációs rabok ismert csíkos ruháját. Ismeretlen tettesek a zászlót szabályosan leszakították a falról.

A másik jeleneten a holokauszttúlélők egymás mellett állnak: itt a mellükön látható sárga csillagot kaparták le az alkotásról.

Az alakok között Ferenc pápa is látható kereszttel a kezében és egy táblával, amelyen az „Antiszemitizmus mindenhol jelen van” felirat olvasható.

Lombardia tartomány elnöke, Attilio Fontana aggodalmát fejezte ki az „antiszemita légkör” miatt.

Riccardo De Corato, a jobboldali kormánypárt, az Olasz Testvérek (FdI) milánói önkormányzati frakciójának képviselője azt hangoztatta, hogy Milánó az egyetlen város, ahol a Hamász palesztin terrorista szervezetet éltető tüntetések zajlanak.

Elly Schlein, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára kijelentette, hogy a műalkotás elleni támadás a közös emlékezet gyáva megszentségtelenítésének számít.

A Tiszabercelen született és Tiszakarádon nevelkedett Bruck Edithet tizenhárom éves korában családjával Auschwitzba deportálták. 1955 óta Olaszországban él. Az Elveszett kenyér című könyvével 2021-ben elnyerte a Viareggio-Repaci irodalmi díjat. 2021 februárjában a szentszéki napilap, a L’Osservatore Romano közölte cikkét a holokausztról, amelyet követően Ferenc pápa római lakásán kereste fel az írónőt, hogy az emberiség nevében bocsánatot kérjen tőle a második világháború alatt történtekért.

A kilencvenhárom éves Bruck Edith nevéhez olyan magyar költők olasz fordítása kötődik, mint József Attila vagy Radnóti Miklós.

Elolvasom a cikket