
MH/MTI
2025. január 22. szerda. 4:44
Ennek a programnak konkrét hatása van az ország gazdaságára, „mi azt szeretnénk, hogy a magyar programoknak mindenki a nyertese lehessen a Kárpát-medencében, és a nemzeti összetartozásból senkit ne zárjunk ki, hanem annak mindenki érezhesse a pozitív hatását” – mondta. Hozzátette, egységes nemzetben gondolkodnak, „a külhoni magyar közösségek megmaradásának egyik tartópillére a magyar tulajdonban lévő magyar vállalkozások”.
A gazdaságfejlesztési és a mentorprogramnak köszönhetően az utóbbi kilenc évben a csatlakozó vállalkozók foglalkoztatási és gazdasági súlya a térségben számottevő lett – magyarázta Nacsa Lőrinc. A legutóbbi kutatásokból kiderült, hogy 43 országban vannak üzleti kapcsolataik, a magyarországi cégekkel pedig a vállalkozók több mint kétharmada ápol valamilyen kapcsolatot – mutatott rá.
Dolgozni kell a jövőben is, mert hiány van szakképzett munkaerőből – jelentette ki. Mindazonáltal a külhoni magyar vállalkozások növekedési pályán vannak, és csupán töredékük számít a jövő években zsugorodásra – tette hozzá.
„A vállalkozóknak, akik magyarként magyar vállalkozást üzemeltetnek, magyar embereket is foglalkoztatnak, mindig van felelősségük az adott nemzetrész, a saját közösségük iránt, és ezáltal ez kiterjed egy össznemzeti felelősségre, mert ha az egyik nemzetrész meggyengül, akkor az egész magyar nemzet meggyengül” – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rámutatott: a mentorprogram során kiderült, hogy a vállalkozók nem önzők, és nem csak saját érdekeiket nézik, hanem hajlandók segíteni egymásnak. A programnak köszönhetően a vállalkozókból közösségileg elkötelezett emberek lettek. „Jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösségnek még számottevőbb, még erősebb legyen a vállalkozói rétege, még több munkahelyet lehessen teremteni, és minél több munkahelyet meg lehessen tartani”- húzta alá.
Hozzátette: a közelmúltban elkezdődött a gazdaságfejlesztési program aktualizálása, „ráncfelvarrása” annak érdekében, hogy „a vajdasági magyar közösség és azon belül a vállalkozói közösség meg tudja őrizni a versenyképességét, és reagálni tudjon időben azokra az új kihívásokra és arra a megváltozott helyzetre, amelyet a gazdaság hoz magával folyamatosan”.
A vajdasági mentorprogram 2019-ben indult. Első ciklusában 25 mentor és 55 mentorált, a másodikban 27 mentor és 53 mentorált, a harmadikban 26 mentor és már 62 mentorált volt, míg a mostani, negyedik ciklusban 32 mentor és 44 mentorált vett részt.
A mentorprogramot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága indította el a magyar kormány gazdaságfejlesztési programját lebonyolító Prosperitati Alapítvánnyal együttműködve.
A program célja a vajdasági vállalkozói mentorhálózat kialakítása volt. A mentorprogramban egyrészt olyan nagyvállalkozók vettek részt, akik sikerrel pályáztak a gazdaságfejlesztési program támogatásaira, másrészt olyan kezdő és fejlődő vállalkozók, akik a gazdaságfejlesztési program kedvezményezettjei vagy a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének tagjai voltak. Az volt a cél, hogy a már tapasztalt és sikeres vállalkozók megosszák tudásukat a fiatalokkal, és ezzel segítsék fejlődésüket. A mentorok és a mentoráltak szakmai képzéseken vettek részt, hogy együttműködésük a lehető leggyümölcsözőbb legyen.
A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában több tízezer vállalkozó jutott támogatáshoz, ami hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, és csökkenjen az elvándorlás.
A mentorprogram díjkiosztó gáláján egyebek mellet kiosztották a leginspirálóbb, a leggyakorlatiasabb és a legkitartóbb mentornak, a legnyitottabb mentoráltnak, valamint a legösszetartóbb csapatnak és a legelkötelezettebb párosnak járó díjakat.