A világ legnagyobb atombombájának titkai és hatása

Eib Zoltán
2025. január 22. szerda. 5:02

A „Cár bomba”, hivatalos nevén az AN602-es típusú hidrogénbomba, a Szovjetunió legnagyobb nukleáris fegyverének tekinthető. A bombát a szovjet tudós, Andrej Szaharov és csapata tervezte. A bomba célja a katonai erő demonstrálása mellett a nukleáris fegyverek hatásainak tudományos tesztelése is volt. A tervezett robbanás hatása több mint 100 megatonna TNT-nek megfelelő robbanóerejű lett volna, de a végső verziót a teszt során „csak” 50 megatonnás teljesítményre korlátozták, miután a robbanóanyag mennyiségét csökkentették, hogy a környezeti károkat elviselhető korlátok között tartsák.

A szovjetek a bombát egy Tupoljev Tu–95 bombázóval dobták le, és a robbanás a Novaja Zemlja szigetcsoport északi részén, a Barents-tenger felett zajlott le. A bomba robbanása hatalmas lökéshullámot keltett, amelyet a világ távolabbi részein is érzékeltek. A robbanás ereje 3000-szer erősebb volt, mint a második világháború végén a Hirosimára ledobott bomba, és sokkal több pusztítást okozott volna, ha teljes erejével robbantják fel, vagy – hogy még inkább elgondolkozzunk – a második világháború alatt használt teljes robbanóarzenál, megszorozva tízzel.

A bomba tömege körülbelül 27 tonna volt, hosszúsága 8 méter, átmérője pedig 2 méter volt. A teszt során keletkezett lökéshullámok nemcsak a közvetlen környezetében, hanem a bolygó távolabbi pontjain is mérhetők voltak. A robbanás egy hatalmas szeizmikus hullámot generált, amely valójában egy mesterséges földrengést idézett elő. A robbanás ereje olyan intenzív volt, hogy a szeizmográfok világszerte, több ezer kilométer távolságra is érzékelték a földrengést. Azon a napon egy 64 km magas „gombafelhő” is keletkezett 8 km átmérőjű izzó tűzgolyóval, olyan erős fénnyel, hogy az akkorra már 270 km-re tartózkodó bombázó pilóták bőre is enyhe égési sérüléseket szenvedett el. A hőmérséklet a robbanás közvetlen közelében meghaladta a 10 000 °C-ot, elegendő ahhoz, hogy bármit elolvasszon és elpárologtasson. A lökéshullámok elérhették a világ minden kontinensét, így a „Cár bomba” tesztje valóban globális hatással bírt a szeizmológiai mérőeszközökre.

A robbanás során keletkezett földrengés amplitúdója körülbelül 5-5,5-es erősségű volt a Richter-skálán, ami jelentős, közép- és nagy távolságokban is érzékelhető földrengésnek számít. Bár a legnagyobb hatás a robbanás epicentrumához közel, az északi-sarki térségekben volt, a szeizmikus hullámok következményeként olyan távoli helyeken is mértek rezgéseket, mint az Egyesült Államok, Európa, illetve a Csendes-óceán térségei.

A „Cár bomba” tesztjét csak egy demonstrációnak szánták, valójában a nukleáris fegyverek hatékonyságát és erejét kiemelő üzenetként szolgált a nemzetközi közösség számára. A teszt egyúttal a hidegháborús fegyverkezési verseny csúcspontját jelentette, és bár az Egyesült Államok nem válaszolt hasonló robbantással, a teszt eredményeként nőtt a nemzetközi nukleáris fegyverkezési korlátozás iránti igény. Később az 1963-as részleges atomcsend-egyezmény, amely tiltotta az atmoszférikus nukleáris teszteket, az ilyen robbantások korlátozását célozta.

A kísérlet a nukleáris fegyverek szörnyű potenciáljának szimbólumává vált. A teszt pusztító ereje figyelemre méltó volt, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a hatalmas robbanás következményei – a radioaktív szennyezés, az éghajlatváltozás és a környezeti károk – hosszú távon is komoly hatással voltak. A kísérlet után a világ kezdett felkészülni arra, hogy a nukleáris fegyverek tesztelése nemcsak morálisan elfogadhatatlan, hanem hosszú távon is globális fenyegetést jelenthet.

A „Cár bomba” kísérlete tehát mind az emberi történelem egyik legnagyobb technikai vívmányaként, mind pedig a világ legnagyobb erejű robbanásaként örökre megmarad.

Ez a különleges jelenség figyelmeztetett arra, hogy egy atomrobbanás közvetlenül befolyásolja a környező területeket, és egyben sokkal szélesebb körben is érzékelhető hatást gyakorolhat, így a nukleáris kísérletek globális következményeire is rámutatott. A bomba által generált földrengés a történelem egyik legnagyobb mesterséges szeizmikus eseményeként vonult be a tudományos és politikai diskurzusba.

A Novaja Zemlja szigetén található tesztterületen a mai napig körülbelül 250 méter átmérőjű tó található.

Elolvasom a cikket