A multikulturális projekt 2015-ben tetőzött, amikor 163 000 migráns kért menedéket Svédországban. A nyitott határok évtizedei egy mélyen megosztott társadalmat hagytak maguk után egy sor olyan problémával, amelyek korábban nem léteztek ott – írja a Samnytt svéd hírportál. Ilyen például a társadalom minden szintjére beszivárgó klánok és maffiaszerű csoportok, valamint a párhuzamos társadalmak, amelyeknek kevés közük van Svédországhoz, a svéd törvényekhez és kultúrához.
Az új felmérésből most az derült ki, hogy a svédek több mint a fele, 56 százaléka azt mondja, hogy a Svédországba érkező migránsok számának csökkentését szeretné. Mindössze 12 százalékuk szeretne még többet beengedni.
A bevándorlással kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a különböző pártok szimpatizánsai között. A Zöld Párt és a Baloldali Párt szavazói között a többség több embert akar befogadni, míg a svéd demokraták, a kereszténydemokraták és konzervatív szavazók körében a legerősebb az ellenállás.
Megoszlik a társadalom véleménye nemek szerint is: több férfi mondja azt, hogy kevesebb embert akar befogadni, és az iskolai végzettség szerint is: a magasan képzettek és a nagyvárosokban élők többet akarnak befogadni.
Novemberben az OECD új statisztikái azt mutatták, hogy Svédország a legbőkezűbb ország Európában a bevándorlók állampolgárságának megadásában.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a svéd állampolgárság tömeges kiosztásának leállítására szólította fel a kormányt, amely a bevándorlási politikában beígért „paradigmaváltás” ellenére is folytatódik.
